Včasih se zgodi, da se v človeku ves svet spremeni v tujino. Takšna je bila usoda cele generacije iz Hrvaške, Bosne in Srbije, ki se je sredi vojne na začetku devetdesetih izseljevala iz svojih dežel, da bi nadaljevala svoje življenje drugje. Ti ljudje so odhajali misleč, da je vse to le začasno in da se bodo zagotovo nekoč vrnili, a se niso nikoli.

Rade Šerbedžija in Miroslav Tadić sta nekje v Los Angelesu posnela album pesmi o tej tujini. Na albumu se je ob ciganskih evergrinih in pesmih Arsena Dedića iz časov poezije in miru ter ob pretresljivi emigrantski razglednici Zlatka Arslanagića znašla tudi žalostna narodna pesem Aoj Liko.

Na plošči je nova verzija legendarnega komada Ne daj se, Ines, ki je zaznamoval študentsko generacijo 70-ih let. Študentke, ki so v svojih podnajemniških sobah poslušale prvo verzijo in pri tem na ovitkih puščale sledi kavnih skodelic, se te dni pripravljajo na upokojitev, igralec s krležijanskim klobukom pa ostaja isti, saj se veliki igralci starajo počasi in skokovito. Ines je kakor tolažba za otroka, kot zagotovilo, da se ni zgodilo nič strašnega.

Po romanu Ingvarja Ambjornsena in odrski verziji
Axla Hellsteniusa, v sodelovanju s Pettrom Nassom
Komedija, prva slovenska uprizoritev

Režiser Andrej Jus
Prevajalka Tina Mahkota
Premiera 19. septembra 2008, 19.30.
Predstava traja 2 uri in 25 minut z enim odmorom.

TETRALOGIJA ELLING:

Norveški pisatelj Ingvar Ambjornsen (1956) je zaslovel s tetralogijo Elling, ki jo sestavljajo romani Pogled v raj (Utsikt til paradiset, 1993), Ptičev ples (Fugledansen, 1995), Krvna  brata (Brodre i Blodet, 1996) in  Ljubi me jutri (Elsk meg i morgen, 1999). Po romanu Krvna brata je leta 2001 nastala filmska uspešnica Elling v režiji Petra Nassa, ki je bila nominirana za oskarja za najboljši tuji film leta 2002. Film je bil nagrajen na številnih uglednih festivalih: nagrada za najboljšega novega režiserja na festivalu San Sebastián International Film Festival, nagrada za najboljši film na Seattle International Film Festival, nagrada občinstva na Warsaw International Film festival in Würzburg International Filmwikeend.

O PREDSTAVI:

Elling je moški pri štiridesetih, ki je celo življenje preživel popolnoma izoliran z mamo. Po mamini smrti pa ostane povsem sam na svetu, kjer se ne znajde. Socialna služba ga pošlje v institucijo. Mučijo ga anksioznost, vrtoglavica in tesnoba. V instituciji si deli sobo z naivnim, preprostim, s seksom obsedenim Kjellom Bjarneom. Naloga socialne službe norveške vlade je, da asimilira ljudi, ki imajo psihične težave, nazaj v družbo. Zato jima norveška vlada plača stanovanje v Oslu, kjer je zanju vsak dan nov izziv, saj morata dokazati, da sta sposobna vsakdanjih opravil in »normalnega« življenja med ljudmi, drugače se bosta morala vrniti v institucijo. S pomočjo socialnega delavca Franka in nekaj novih prijateljev se spopadeta z vsakdanom in svojimi strahovi, ob tem pa se zapleteta v vrsto komičnih situacij. Izjemno zabavna komedija tokrat posega v drugačno okolje in drugo sfero človeških odnosov kot komedije prejšnjih sezon SLG Celje. Duhovita zgodba, kjer so v ospredje postavljeni pristnimi človeški odnosi, na topel in prisrčen način nudi snov za razmišljanje o drugačnosti.

Odrska priredba Simona Benta je nastala leta 2007 in bila uprizorjena v Bush theatre v Londonu, julija 2007 pa se je uprizoritev preselila na West End v Trafalgar Studio.

besedilo po motivih zgodbe Elke & Dieterja Loewe
sta napisala Jurij Souček in Matjaž Briški
režija: Robert Waltl

igra: Jurij Souček in Andrej Murenc

scenografija: Vasja Semolič
glasba: Uroš Rakovec
kostumi: Ana Savić Gecan
koreografija: Rosana Hribar
oblikovanje luči: Zoran Najdenov

Kdo ne pozna Pipija in njegovega starejšega brata Melkijada, dveh pujsov, ki sta se s svojimi duhovitimi in nenavadnimi domislicami prikupila ne samo najmlajši generaciji gledalcev, temveč sta očarala in pritegnila k malim zaslonom tudi starejše občinstvo. Tokrat prihajata z novimi izvirnimi zgodbami o pujsjem življenju, kot si jih je zamislil legendarni Jurij Souček. Kaj počneta pujsa potem, ko se odločite, da skočita ven iz televizijskega ekrana in odpujsata v svet.

V Mini teatru smo letos spomladi že urizorili prigode dveh pujsev Pipija in Melkijada v likovni podobi in lutkovni animaciji Braneta Solceta in po tekstih, ki jih je priredil mladi dramatik Matjaž Briški.

Tokrat sledi nadaljevanje v novi likovni podobi in z novim tekstom.

Spoznali boste stereotipe pujsjih navad in se soočili s težavami in lepotami pujsjega vsakdana. Pregovorno pujsje navade in reki bodo tako postavljeni pred izzive, s katerimi se bosta spopadala oba bistroumneža. Na hudomušen način bosta podala perspektivo pujsjega življenja skozi oči prašičev in nas poučila o skrivnostnem svetu pujsov. Pridružite se jima na pujsjem potepu in odpujsajte v svet pristne pujsje domišljije.

Poučna in zabavna zgodba o dveh najbolj znamenitih pujsih...

"in sta odpujsala domov!"... ,kakor bi (bo) rekel legendarni slovenski gledališki igralec, dobitnik Borštnikovega prstana, Viktorja za življensko delo in številnih drugih prestižnih nagrad, Jurij Souček.

ZASEDBA / A ZENEKAR TAGJAI

Barabás Tamás - bas kitara/basszusgitár
Égerházi Attila - kitara/gitár
Kovács Ferenc - trobenta/trombita, violina/hegedű
Banai Szilárd - bobni/dob
Kovács Zoltán - klaviature/billentyűs

O SKUPINI:

Vodilni jazz-fusion band na Madžarskem sestavljajo najboljši glasbeni virtuozi, ki se jim je pri zadnjem projektu pridružil celo legendarni kitarist skupine Genesis, Steve Hacket.

Na koncertih po Evropi in drugod po svetu vedno znova očarajo s fuzijo jazza in etno elementom. Ime Djabe v afriškem Ashanti jeziku pomeni svobodo, kar je moč opaziti v njihovi glasbi, ki daje poslušalcu občutek odprtosti in širine.

A ZENEKARRÓL:

A Djabe Magyarország elsőszámú jazz/world fusion zenekara. Több mint 12 éves fennállása alatt számos hazai, valamint nemzet-közi díjat és elismerést szerzett.

A Djabe egyedi zenét játszik, melyben a jazz elemei keverednek a magyar és a világzene (afrikai, latin, arab, indonéz) különböző elemeivel. A Djabe afrikai ashanti nyelven szabadságot jelent.

Video posnetki | Video felvételek:
Djabe - Reflections of Thiérache (Youtube.com)
Djabe - Witchi Tai To (Youtube.com)
Djabe - above the skies (Youtube.com)
Djabe - Street Sceene of Hajduboszormeny (Youtube.com)

Döbrög hírös cirkusza, a Galiba érkezik városunkba.Két fergeteges komédiása: Ludassy Lúdas Mátyás és a primadonna, Galiba Júlia játsza el nekünk a régi ismert történetet, bábbal, táncccal és sok szép dallal.

"Mert hogy tévedés ne essék:
A színészet is mesterség
Sok munka van benne biza
Nem vicc ám komédia!"

Režiser Sebastijan Horvat

Ivan Cankar(1876-1918) je v svojem t. i. zrelem obdobju (1901-1910), ko se je v pripovedništvu in dramatiki ukvarjal z družbenokritično problematiko, napisal obsežna dramska besedila: Za narodov blagor (1901), Kralj na Betajnovi (1902), Pohujšanje v dolini šentflorjanski (1908) in Hlapci (1910). Z »dunajsko distanco« je Cankar v teh igrah realistično označil slovenske socialne, moralne in politične razmere in jih subtilno prepletel z elementi aktivistične miselnosti, dekadenčne čutnosti in duhovne senzibilnosti. Cankar, ki se je že v mladosti začel posvečati dramskemu pisanju, ostaja še danes osrednja osebnost slovenske dramatike. Njegova slogovna raznolikost, brezčasnost obravnavanih tem in večdimenzionalna karakterizacija likov so neusahljiv vir navdiha za nove uprizoritvene in interpretativne možnosti. Cankarjeva prva komedija Za narodov blagor se stilno naslanja na Gogoljevega Revizorja, kjer se meščanski pomembneži potegujejo za naklonjenost vplivnega tujca. 

Politične razprtije med levimi in desnimi, razdori v strankah in tekmovalnost za naklonjenost bogatih mecenov niso bili aktualni samo v Cankarjevem času. Politične mahinacije, ljubezenske afere, novinarski upori, demonstracije pod okni varno zaščitenih političnih veljakov se v sto letih niso spremenili. Politični vrh se v imenu narodovega blagra še vedno bori le za svoje lastne interese ali, kot pravi Siratka: »Vse, dragi moji, vse za narodov blagor! Kdor dandanes javno laže, - laže za narodov blagor! - In za narodove ideale; - ta narod ima namreč ideale - in koliko idealov! Le prestopi se nerodno na cesti, pa stopiš idealu na kurje oko!« Glavna meščanska veljaka in politična nasprotnika dr. Grozd in dr. Gruden sta v duhoviti komični bitki za ideale in narodov blagor pripravljena žrtvovati marsikaj - prvi nečakinjo, drugi lastno ženo.

O REŽISERJU:

Režiser Sebastijan Horvat je v letu 2008 prejel nagrado Prešernovega sklada za režije v zadnjih dveh letih, med drugimi za Kopenhagen v izvedbi Drame SNG Maribor in za Cankarjeve Romantične duše v produkciji ljubljanske Drame. V obrazložitvi je dr. Blaž Lukan zapisal, da »Horvat skozi Cankarja razbira naš čas, ki je šele resnični referent Cankarjeve eksistencialne in politične satire«. Po uprizoritvi Lepe Vide, zadnje Cankarjeve drame, ki jo je kritika zabeležila kot »upanje v novo kvaliteto dramskega gledališča na Slovenskem«, se nam v mariborski Drami obeta še tretja uprizoritev Cankarja v inovativni »horvatovski« gledališki poetiki.

V uprizoritvi so uporabljeni odlomki iz literarnih del Piera Paola Pasolinija.

Predstava traja 2 uri in nima odmora.

Povezava | Kapcsolat: SNG Maribor

Rendező: Vidnyánszky Attila

Szereposztás: Kóti Árpád, Rácz József, Garay Nagy Tamás, Varga József, Vranyecz Artúr, Mészáros Tibor, Szűcs Kata, Varga Gabriella, Újhelyi Kinga, Jámbor József, Miske László, Dánielfy Zsolt, Bakota Árpád, Katkó Ferenc, Kiss Gergely Máté, Ivaskovics Viktor, Pál Lajos, Nagy László

A debreceni Csokonai Színház és a Szentendrei Kulturális Kht. közös produkciója.

A CSELEKMÉNYRŐL:

Maro - Róma. Egy férfi- és egy városnév azonos betűkből. Talán önkéntelen a reneszánsz-kori jeles horvát költő-vígjátékíró, Marin Držić szójátéka, talán mégsem. Összekötő kapocs bizonyosan mutatkozik: a dúsgazdag dubrovniki kereskedő ötezer dukátja, amely Maro fia nagyvérű természete folytán szétgurul és kámforrá lesz az örök város falai közt.

Hallgasson-e az öreg, de tapasztalatlan apa a nála ifjabb vállalkozói nemzedék hangadóinak tanácsára, s bocsássa némi tőkével próbaútra egyetlen gyermekét, vagy várassa veszteg, amíg elérkezik számára az öröklés rendes ideje? Az egyébként módfelett fösvény Dundo apuka reformszülőként cselekszik, részlegesen kistafírozza Marót, az ifjú vőlegény azonban rögtön az első elágazásnál letér az üzleti tervben rögzített pályáról: a pénz szorgos fiaztatása helyett kéjjel tévelyedik bele a vonzó idegen világba. Szerelemre lobban a város első kurtizánja iránt, három évig életjelt sem ad magáról. Rossz hírek viszont érkeznek felőle, ezért előbb Dundo, majd a férfiruhát öltő menyasszony a nyomába ered.

Držić háromféle dubrovnikit ismer: az otthonülőt, a Rómába származottat és azt, aki éppen Rómába tart. Álmaik vágyott-rettegett birodalma a város, amelyet Vidnyánszky Attila rendező színpadán a tortaszeletekké aprított Colosseum fél karéja jelez. A tortán Hieronymus Bosch szimbólumai a díszítőfigurák, utalásként azokra a fából faragott papagáj-, majom-, béka-, szamártestű és kecskelábú lényekre - a kullancs-emberekre - akikről előszavában a magát nagy indiai varázslóként bemutató teátrista beszél, mélyebb tanulságként ajánlva a nagyérdemű publikum figyelmébe a vidám történetet.

A Csokonai Színház előadása a fergeteges bohózat és a keserédes komédia hangnemét váltogatja. Követi az író vitriolos társadalomrajzot adó szövegét, ugyanakkor rengeteg játékkal dúsítja fel, s teszi XXI. századivá a történetet. Egy olyan világ tárulkozik elénk, amelyben az önzés természetes létforma, amelyben minden cselekvés a fogyasztásra irányul. A reneszánsz fogyasztói társadalom karikatúrája a trendi létünkkel szembesít.

A nemes emberi vonásokat csírájukban elfojtó közegből, a játék a menekítő út. Vidnyánszky színpadán, az első pillanattól a fanyar happy endig, a játék mindenhatósága érvényesül.

SLOVENSKI OPIS:

Dundo Maroje upravičeno velja za najbolj slavno hrvaško renesančno komedijo. V izvedbi gledališča iz Debrecena, ki jo je režiral kultni madžarski režiser Attila Vidnyánszky, bomo priča nenavadni izvedbi tega izjemnega gledališkega dela, ki bo potrdilo tezo, da se človekova narava skozi stoletja ni spremenila in so lastnosti renesančnega in sodobnega človeka pravzaprav enake.

Povezava | Kapcsolat: Csokonai Színház

Ajánlott életkor: 7 év felett

Rendező: Szabó Zsuzsa

A TÖRTÉNETRŐL:

Történet Raniero Ranieri firenzei keresztesvitéz különös fogadalmának történetét beszéli el.

A kegyetlen, duhaj lovag puszta virtuskodásból megfogadja, hogy a meghódított Jeruzsálem oltárán gyújtott gyertya lángját hibátlanul megőrzi, hazaviszi, s a firenzei Dóm oltárán lángot gyújt vele.