LENDVA KÖZSÉG
ISKOLÁK
TURIZMUS
GALÉRIÁK, MÚZEUMOK
KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK
KÖNYVTÁRAK
EGYESÜLETEK
SAJTÓ, MÉDIA
SZÍNHÁZAK
Tisztelt színházkedvelők!
Az új színházi évadban (2011/2012) is kapható a magyar bérlet.
A bérlet ára 70 euró, nyugdíjasoknak 60 euró, egyetemistáknak és diákoknak 50 euró, amely hat előadást foglal magába, és akár két részletben is fizethető: az első részt a bérlet kíváltásakor, a másodikat pedig legkésőbb 2011. november végéig.
A magyar bérletet a következő időbeosztás szerint lehet megvásárolni:
- a régi bérletesek 2011. szeptember 5-10-ig munkanapokon 9 és 17 óra között, szombaton 9 és 12 óra között
- az új bérletesek szeptember 12-16-ig munkanapokon 9 és 15 óra között a Színház- és Hangversenyterem pénztárónál (Lendva, Zala György tér 1., 0038-62-577-6024).
Bővebb információt a 0038-62-577-6660-as vagy a 0038-62-577-6674-es telefonszámon, illetve személyesen a Bánffy Központban lehet kérni.
Kapcsolat: A 2011/2012 bérlet előadásainak leírása
[Több …]A 2011/2012-es évad bérletprogramja
A nagy négyes
| Rendező: Gálffi László
Szereplők: Stáb: |
| Az előadásról: |
| Ünnepelt operaénekesek voltak. Mára visszavonultak. Egy békés művészotthonban él a tenor, a basszus és az alt – amikor egy nap váratlanul beköltözik a szoprán is. Teljessé vált az egykori legendás Nagy Négyes. Minden szerep változatlan: a kamaszosan túlfűtött Rigoletto, a kacér Maddalena, az érzékeny Herceg, a kiszámíthatatlan Gilda. Sérelmek, vonzalmak mintha tegnap történtek volna, véd- és dacszövetségek mintha tegnap köttettek volna. És előttük a nagy feladat: egy Verdi-gála, hosszú évek után újra a közönség előtt. De olyan-e ma is a hangjuk, mint fénykorukban? Egyáltalán: hol ér véget a magánember és hol kezdődik a művész? Ronald Harwood (Az öltöztető, illetve A zongorista Oscar-díjas szerzője) színdarabjában az örökifjúságról és a művészet hatalmáról mesél iróniával, sok humorral.
Kapcsolat: www.orlaiprodukcio.hu |
Giselle
| Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Zene: Adolphe Adam - Riederauer Richárd Táncolják: Giselle: Nagy Írisz Valamint: Czebe Tünde, Dér Dalida, Kiss Eszter, Kócsy Mónika, Ujvári Katalin, és a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Táncművészeti Tagozatának növendékei |
| Az előadásról: |
| Az 1841-ben bemutatott Giselle talán az egyetlen romantikus balett, amelyet a világ minden jelentős balettszínpadán még ma is játszanak. A balett témája egy német mondából származik: a villik esküvőjük előtt meghalt menyasszonyok, akik nem tudnak megnyugodni, amíg nem táncolják el az el nem táncolt táncaikat. Éjfélkor kikelnek sírjukból és kísértetként lebegnek a holdsütötte völgyekben, útkereszteződéseknél várnak a fiatalemberekre, és jaj annak, akit sikerül táncba csalniuk, azt irgalmatlanul halálra táncoltatják!
Mai szemmel nézve a történetet, akár Stephen King is írhatta volna. Ennek az a magyarázata, hogy az akkori kor polgársága hasonlóan érzett, mint a mai színházba járó közönség. Az emberek a pénzhajhászás hétköznapjaiból olyasmi után vágyódtak, amit a vallás és a felvilágosodás egyaránt megvetett és elfojtott: a babonák és varázslatok tündérvilágába. "Ami titokzatos és távoli, földöntúli, mindaz intim és termékeny viszonyba került a balettel" - mondta Théophile Gautier. Az ég, föld, tűz, víz titokzatos lényei, a földalatti gnómok, koboldok, levegő-tündérek, lidércek, tüzes szalamandrák, folyók sellői, a sötétség gonosz boszorkányai, denevérszárnyú varázslói, démonjai, akik csak éjszaka, vagy a holtországbéli holdszférában élnek és végzetes lidércfényükkel csalogatják az embert, mind megelevenítésre vártak és várnak a balettszínpadon. A Giselle a pécsi balettszínpadon természetesen a huszonegyedik század emberét fogja megszólítani. Adam zenéje a mai hangzásvilág követelményeinek megfelelően fog megszólalni Riederauer Richárd átiratában. És a történet a mai kor emberéhez kerül majd közel, aki szintén valami másra vágyik a színházban a pénzhajhászás hétköznapjaiból. Böhm György, dramaturg A villik történetéről:A villiknek nincs személyi igazolványuk. Ám ha lenne, akkor sem tudhatnánk róluk semmi bizonyosat. A szóbeszéd szerint ugyanis a velük való találkozás halálos, senki sem élheti azt túl. Miután hiteles tanúk nincsenek, nem meglepő, hogy ismeretlen születési helyük, idejük, bizonytalan származásuk is. Egyesek szerint közvetlen rokonságban állnak az ókori lidércekkel, démonokkal, mások pedig inkább a "sötét középkor" boszorkányait tekintik ősüknek. Hírük persze bejárta Európát, szinte mindenütt hallottak róluk. A művészeknek is köszönhető bizony: irodalomban, festészetben, zenében, táncban gyakorta megjelentek. A villi-ábrázolók szerzői között ott találjuk Shakespeare-t, Goethét, Heinét, Baudelaire-t, Puccinit, a magyar költészetben pedig Vörösmartyt, Tompa Mihályt, Ady Endrét, Kosztolányit, Babitsot. Impozáns névsor. Kik tehát a villik, miről szól szájhagyományuk? Heine írta le, foglalta össze talán a legtisztábban a róluk szóló népi mendemondát: "A Villik olyan menyasszonyok, akik házasságkötésük előtt hunytak el. Ezek a szegény teremtések nem nyugodhatnak békében a sírban, halott szívükben és halott lábaikban még mindig él az a táncolási vágy, amelyet életükben nem elégíthettek ki. Éjfélkor ezért kikelnek sírjukból, csapatba gyűlnek az utakon, és jaj annak a fiatalembernek, aki találkozik velük! Táncolnia kell velük, körbeveszik féktelen őrjöngéssel, és ő táncol, megállás nélkül, míg holtan nem rogy össze." Hát bizony személyesen valóban nem lenne szerencsés találkozni velük! A színpadon annál inkább. Hegedűs Sándor, konzulens Kapcsolat: www.pecsibalett.hu |
Légy jó mindhalálig
| Rendező: Pinczés István Főbb szerepekben: Czegő Teréz, Debrei Zsuzsanna, Foki Veronika, Andics Tibor, Balogh Tamás, Bot Gábor, Farkas Ignác Jászai-díjas, Hertelendy Attila Az előadás gyermekszereplőit zalaegerszegi iskolások játsszák! |
| Az előadásról: |
| „Igen, a tízperc! A tízperc, Két undok-szürke óra között! Csakis a tízperc! A tízperc, Sok unalom és szigor közt.” Debrecen, az 1890-es évek. Nyilas Misi, a kollégium eminens diákja pakkot kap hazulról. Fel se bontja, rohan a vak Pósalaky úrhoz felolvasni az újságot, majd megteszi a lutrin az öreg által megálmodott számokat. Társai időközben megdézsmálják a pakkot, de Misit csak szegény édesanyja levele érdekli. Misi újabb munkát kap: Doroghyék fiát kell tanítania. Doroghy Bellának Török úr udvarol, és Misi segít nekik levelezni. A lutrin kihúzzák a megálmodott számokat, csakhogy a fiú elveszítette a reskontót. A cédulát Török találta meg, aki megszökteti Bellát. Doroghy és Pósalaky is panaszt tesz Misire, aki a rosszindulatú bizottság előtt hiába védekezik. Végül kiderül az igazság, de Misi már nem akar többé debreceni diák lenni. A Légy jó mindhalálig a Pál utcai fiúk és a Kincskereső kisködmön mellett a legjobb klasszikus magyar gyermekregény, méltán sorolható a legsikerültebb kritikai realista művek közé. Az önéletrajzi indíttatású történet nem csupán egy kisfiú kalandjainak elmesélése és Debrecen kritikája: szerzője a Tanácsköztársaság bukása utáni személyes válságát transzformálta át a gyermeki sors fájdalmas leírásába. Kapcsolat: www.hevesisandorszinhaz.hu |
Régimódi történet
| Rendező: Bereményi Géza
Szereplők: Stáb: |
||||
| Az előadásról: | ||||
| Bereményi Géza neve lassan összefonódik, egybeforr Szabó Magda műveivel és most már Petőfi Színházzal is. Így nem véletlen az sem, hogy itt állítja színpadra a Régimódi történetet, amelyből nagysikerű filmet is forgatott. Az írónő egyik legismertebb műve és az abból készült színpadi adaptáció az ínyencekre vágyó színházi közönségnek remek csemegét ígér. Két, történetében különböző, mégis összecsengő asszonyi sors drámája ez. A nagyanyáé, Rickl Máriáé, aki a talponmaradás erejét és képességét örökíti és kéri számon, valamint unokájáé, Jablonczay Lenkéé, aki meg nem értés, szeretetlenség és szerelmi csalódás terhe alatt válik önálló, sorsát vállalni képes, szuverén személyiséggé.
Időtartam: 2 óra 55 perc egy szünettel.
A sorok közötti életSzabó Magda regényéből a veszprémi színházban Bereményi Géza készített egy örök emberi problémákat és kérdéseket megfogalmazó és megmutató, valóban elképesztő hatású színpadi művet. Bár a rendező a színpadra állításnál a korhű, klasszikus formát és eszköztárat választotta, a Régimódi történet mégis jelenetről jelenetre bizonyítja be, hogy cseppet sem anakronisztikus, sőt rendkívül aktuálisan és mélyen világít rá az emberi felületesség, elidegenülés és személytelenség létező gyakorlataira. Rendkívül összetett és bonyolult viszonyok szervezik a családi tragédia történetét, Bereményi Géza ebből jellemzően a hierarchia- és kasztharcot exponálja a színpadon. Igaz, hogy Túri Erzsébet díszlete könnyedén hordja magán a kor minden sajátos jellegzetességét, és praktikusan átépíthető a helyszínváltásokkor – amely jelenetenként zajlik, de szerencsére gyorsan –, egyúttal beléjük lehet látni az idő múlásának érzékeltetését. A barna és bordó színek dominanciája építi fel a kort ebben a tágas és finoman bejátszható térben, miközben Tordai Hajnal jelmezei a könnyedséget hivatottak erősíteni, egy-két karaktererősítő szabással, színnel. Az összhang egy következetesen végigvitt formát ad ki eredményül, amelynek a színészek, szinte maradéktalanul átadják magukat. (A szöveg forrása: 7ora7.hu)
Kapcsolat: www.petofiszinhaz.hu |
||||
Seemann Mihály - Somogyi Gyula - Zágon István:
Fekete Péter
| Rendező: Puskás Tamás
Szereposztás: Stáb: - zenés játék két részben - További dalszövegek: Békeffy István, Dalos László, Füredi Imre, Harmath Imre, Kellér Dezső, Szilágyi László |
| Az előadásról: |
| Bár a Fekete Péter műfaját tekintve mese, az antivilágbéli operett alapszituációja igencsak aktuális ma is. A gazdasági világválság idején a jóképű világfi (aki nem mellesleg veszedelmes tőzsdecápa), véletlenül rábukkan a világ legnagyobb balekjára. A balek személye maga a katasztrófa. Bármihez ér, az összeomlik - mi lehetne hát jövedelmezőbb befektetés, mint részvénytársaságot alapítani a balek pechjére? Az üzlet be is indul, csak hogy közbeszól a szerelem: a dörzsölt úriember és a lúzer mindketten találkoznak egy-egy saját világukon kívüli nővel. A megejtő szerelmi kergetőzést legendás örökzöldek tarkítják, miközben a fináléban már a legmeglepőbb párok szorongatják egymás kezét.
Az előadás időtartama: 2 óra 40 perc, 1 szünettel Kapcsolat: www.centralszinhaz.hu |
Mici néni két élete
| Rendező: Léner Péter
Stáb: |
|||||||||
| Az előadásról: | |||||||||
|
Hangay Mici, hajdani operettcsillag, apróhirdetés útján gyermektelen fiatal házaspárt keres, akiknek eltartásért lakást ígér. A sok jelentkező közül Katira és Lacira, egy kedves, fiatal házaspárra esik a választása. Nem tudja, hogy ők már nem sokáig felelnek meg a „gyermektelenség” követelményének. A hirdetésre Gál úr, Mici néni régi rajongója is jelentkezik, aki azelőtt fiákeres volt, most pedig taxisofőr. A hiú, idősödő színésznő valósággal kivirul Gál úr társaságában. A fiatalok és a ház lakói erről mit sem sejtenek, és ez rengeteg bonyodalmat okoz.
Előadás ismertető „Nem várok holnapig…” – dübörög a jól ismert sláger a szomszédban, és Mici néni, barátnői sopánkodásától kísérten, immáron sokadszor veri partvissal a plafont. Hiszen ő fáradt, beteg, nyűgös, és még a lakás is beázik. Rehák doktor tanácsára elhatározza, hogy eltartási szerződést köt egy fiatal, gyermektelen házaspárral. Bokorék beköltöznek, élettel töltik meg a régóta lakatlan kisszobát. De az igazi fordulat akkor következik be, amikor megjelenik a színen Gál Alfréd, az egykori fiákeres, jelenleg Főtaxis régi hódoló. Mici néni kivirul: SZTK helyett motorozni jár; piruláit félredobva, konyakmeggyel kúrálja magát; és a bulizó fiatalok ostorozásáról lemondva, maga is a Budavár presszóban ropja. De ez a vicces, kalandos „kettős élet” nem űzhető sokáig. A megoldáshoz elég egy váratlan motordefekt és egy vízbe pottyant kalap… Képek forrása: artes-liberales.hu | Fotók: Sándor Katalin
Kapcsolat: www.jozsefattilaszinhaz.hu |
|||||||||
19.00 órakor
A Színház- és Hangversenyterem megtekintése előzetes
bejelentkezés alapján, szervezetten lehetséges.
Elérhetőség |
Oldaltérkép |
A honlapról
| Látogatók száma:
(2010. szept. 1-től) →
Statisztika
© 2004-2012, Zavod za kulturo in promocijo Lendava - Művelődési és Promóciós Intézet Lendva.
A MPIL 2004-ben alakult és a lendvai Színház- és Hangversenytermet üzemelteti.