LENDVA KÖZSÉG
ISKOLÁK
TURIZMUS
KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK
KÖNYVTÁRAK
EGYESÜLETEK
SAJTÓ, MÉDIA
SZÍNHÁZAK

| Az előadásról: |
| A mű középpontjában a legendás énekesnő áll, ám a színpadon korántsem a szokványos romantikus életrajzot látjuk – miközben az előadásban természetesen elhangzik Edith Piaf valamennyi híres dala, és egy pillanatra sem hiányzik az érzelem, a szenvedély. Uotinen rendezésében megismerjük Piafot, a „verebet" és közben megismerjük azt a közeget, amiben felnő, ami meghatározza, ami dalainak gyökere és befogadó otthona. Előttünk a párizsi kávéházak, kuplerájok, lokálok, fényes színpadok, a színházi öltözők világa, a nagy szerelem Marcel Cerdan, az európai és tengerentúli koncertek atmoszférája, az utolsó évek szenvedéssel, csakazértis-elszánásokkal teli, a legsűrűbb-legszebb dalokat ihlető, diadallal-bukással végződő varázslatos-tragikus élete.
Kapcsolat: Bárka Színház, Budapest |

| Az előadásról: |
| Koreográfia: Christopher Bruce Zene: Rolling Stones „Christopher Bruce Rooster (Kakas) c., darabja egy igazi csemege. A darab egy/sok férfi jellemrajza, gondoljunk csak az örök csábító, Don Juan klasszikussá vált leírására (S. Kierkegaard: Vagy-vagy). A férfi itt és most, az ördög színeiben, vérvörös ingben és fekete nadrágban, a Rolling Stones zenéjére csábít el gátlástalanul minden nőt. Vonzalma sohasem lelki, hanem csak érzéki szinten működik. Mozgása meghitt önimádat: a zene ritmusára nyakizom bekeményít, nyakkendő a helyére simul, medence ráng, derék beforog, és végül - hab a tortán, ahogy kell – a fej hátulról előre vág. A színpadon egy szuperagresszív hím ünnepli a nők sorozatos (de megint túl hosszú!) megaláztatásait, akik mindezt elviselik hol bosszúsan, hol humorral. Férfi és nő időtlen idők óta tartó, véget nem érő tragikomédiája ez. A véredények viszonylatában zajló, amúgy kozmikus kavargás. A „testiség” (biológiai meghatározottságunk) és az „időtlenség (tudatunk szabadságának grandiózus érzete) közti terület meghódítása mindenáron.” Sáfrány Kinga Forrás: Jump Magazin 1998 |

| Az előadásról: |
| Koreográfia: Robert North Zene: Franz Schuber A halál és a lányka Schubert egyik legnagyobb alkotása. Robert North feszesen felépített koreográfiája egy félelmetes útra viszi a nézőt, amelyen megtapasztalhatjuk a fiatal lány izgalmas kapcsolatát a halállal. |

| Az előadásról: |
| Szenzációs hír kelt izgalmat a vidéki kisváros csöndes hétköznapjaiban. A világhírű tenorista, Tito Merelli lesz a készülő Othello főszereplője. Mindenki izgatottan, szinte megváltóként várja a „Magnifico” névre keresztelt tenort. A társulat igazgatója, Saunders hatalmas bevételre számít, az Operabarátok Körének elnöknője végtelen tiszteletét készül kifejezni a nagy művész előtt. De van, aki egy kis protekcióra vágyik csupán, más pedig reménytelen szerelmével készül a sztárt ostromolni. A tenorista azonban csak a szenzációként meghirdetett előadás napján, az utolsó pillanatban érkezik meg a városka színházába. Az operának lassan el kellene kezdődnie, de Merelli nagyon fáradt. És mivel felesége is épp most hagyta el, túl sok gyógyszert vesz be. Képtelen színpadra lépni. Már majdnem kitör a botrány, amikor az igazgató hirtelen őrült ötlettel áll elő… A Botrány az operában bejárta a világot, eddig 16 nyelvre fordították le és 25 országban mutatták be. Londonban 1988-ban Andrew Lloyd Webber is színre vitte. |

| Az előadásról: |
| Müller Péter és Seress Rezső zenés darabja Kovács Frigyes rendezésében drámává alakult. Ritka az ennyire szellemes, jó humorral megalkotott előadás... Otthonról, megmaradásról a szülőföldön, áldozatok árán is, derűsen küzdeni, humorral venni az akadályokat – erről mesél a szabadkaiak előadása, ám csöppnyi pátosz, szemernyi önsajnálat sem érhető tetten a produkcióban. Három totális színész játszik fergetegesen totális színházat Seress Rezső életéről, aki artistaként kezdte, majd színész, autodidakta zeneszerző, munkaszolgálatot is megjárt hadifogoly volt, akit hírnév, karrier, vagyon várt külföldön, de ő maradt a bárzongora mellett. Miért? |

| Az előadásról: |
| Két részből áll ez a történet, az első felvonás korunk problémáit felvonultató kérdésekkel foglalkozik, a társtalansággal, a magánnyal, az egymás közötti kommunikáció lehetetlenségével. Három harmincas éveiben járó nő köré szerveződik látszólag a történet, amely bővelkedik helyzet- és szövegkomikumban, de a későbbiekben egy-egy új szereplő színrelépésével kitágulni látszik a világ. A második rész egy képzeletbeli vonaton játszódik, ahol a szereplők ugyanazok, mint az első felvonásban, de nem ismerik fel egymást, mégis érezni, hogy ezzel az utazással rendbe tudnak hozni valamit, amit valahol, valamikor elrontottak.
Komikusak vagyunk mi, emberek. Lelkünk mikroszkópján óriásira tudjuk növelni problémáinkat, mégis, a világ kaleidoszkópján minden olyan kicsinek és jelentéktelennek tűnik. Elég egy kicsiny változás, és minden, de minden, amit eddig gondoltunk, éreztünk, más színezetet kap és átfesti egész addigi gondolkodásunkat, életünket. Ehhez jó esetben elég egy apró jel is, vagy segítség kell hozzá. Az előadás három különböző síkon játszódik, egyik sem alárendeltje a másiknak, inkább kiegészítik egymást. Vannak, akik segítenek megtörténni a dolgokat, vannak, akikkel megtörténnek a dolgok, és akadnak olyanok is, akikkel soha nem történhet meg semmi. A nemes értelemben vett humor elengedhetetlen része életünknek. Még a legsavanyúbb ember is képes néha jót derülni saját magán. Ha ezt társaságban tesszük, talán egy rövid időre felböffen egy közös nevetésben minden gondunk, és lendületet kapunk ahhoz, hogy derűvel felvértezve máshogy nézzünk a holnap elé. Puskás Zoltán, akit a lendvai közönség Göncz László: Olvadó jégcsapok című előadásának rendezőjeként ismer, újszerű, minimális külsőséget alkalmazó és az intenzív színészi jelenlétet középpontba helyező alkotást tár elénk. |

| Az előadásról: |
| A házasság "kölcsönös szerződés férfi és nő között, melyben kölcsönösen megállapodnak, hogy a szerződés napjától kezdve nem mondják el egymásnak, hogy kivel van viszonyuk. Aki e szerződést megszegi, akár azáltal, hogy megmondja a másiknak, miszerint ezzel és ezzel viszonya van, akár azáltal, hogy valami más módon tudtára adja, vagy nem ügyel eléggé arra, hogy a másik ne tudja meg: házasságtörést követ el."
(Karinthy Frigyes) S hogy mit tehet az, aki meg akarja akadályozni, hogy házastársa hűtlen legyen hozzá? Ha minden kötél szakad, legjobb, ha úgy intézi a dolgot, hogy saját magával csalják meg. |
A Színház- és Hangversenyterem megtekintése előzetes
bejelentkezés alapján, szervezetten lehetséges.
![cssbody=[dvbdy] cssheader=[dvhdr] header=[Kmetijsko gospodarstvo] body=[ d.d. Lendava] Kmetijsko gospodarstvo](slike/sponzorji/desno_sponzorji_kmetijsko-gospodarstvo.gif)
Elérhetőség |
Oldaltérkép |
A honlapról
| Látogatók száma:
(2010. szept. 1-től) →
Statisztika
![]()
© 2004-2010, Zavod za kulturo in promocijo Lendava - Művelődési és Promóciós Intézet Lendva.
A MPIL 2004-ben alakult és a lendvai Színház- és Hangversenytermet üzemelteti.